Hát megtörtént. Ami pár hónapja még csak távoli álomnak tűnt az most valóra vált. Három hónap keresgélés, 38 elküldött önéletrajz, 30 visszajelzés, 4 tesztmunka, 18 interjú után hétfőn lezárult az álláskeresés.

Vasárnap még úgy tűnt elég kemény hét elé nézek ugyanis, péntek kivételével minden napra lett volna egy interjúm. Kicsit már fáradtan, fásultan és idegesen készülődtem.

A hétfői nap viszont mindent felül írt! 10 órakor volt az első interjúm, Budán, gyönyörű zöldövezeti részben egy új építésű társasházban. Nagyon szimpatikusak voltak az interjúztatók, jól el is dumáltunk részben szakmai részben egyéb dolgokról. Körülbelül egy- másfél órát tartott az egész. Miután végeztem, gondoltam, ha már úgy is Budán vagyok, körülnézek egy kicsit. Felmentem a várba, megnéztem a Sándor palotát, a siklót, lesétáltam a rakpartra majd megnéztem az Parlamentet. Ezzel szépen el is telt pár óra. Olyan 13 körül megnéztem a gmail-emet, látom ám a reggeli cég küldött valamit. Na mondom, biztos megírták a szokásost, hogy nagyon szimpatikus voltam, meg stb, és hogy várnak egy következő körre ahol 800 teszt feladatot kell megoldani, meg válaszolni egy pár szakmai jellegű kérdésre... Megnyitom a levelet és hatalmas meglepetésemre nem ez állt benne, hanem az, hogy az elbeszélgetésünk után úgy gondolák én lennék a megfelelő ember a számunkra és ha én is így gondolom, akkor hajrá, dolgozzunk együtt! Mivel nekem is igen szimpatikus volt a cég, a főnökök, a feladatok sőt még a fizetés is igen korrekt ezért nem sokat gondolkodtam az ajánlaton, egy nap filozofálást követően igent mondtam. Mivel a megállapodás úgy szolt, hogy hétfőn (aug.22.) már kezdhetek is, így hirtelen elég sok elintézni valóm támadt, de ez nem gond, kellemes teher. A hátralévő interjúimat lemondtam és elkezdtem szépen elrendezni mindent, hogy vasárnap költözni tudjak.

Mivel a három hónap alatt jelentősen lecsórósodtam esélyem nincs jelenleg saját albérletet nézni, így átmenetileg ha minden jól megy Peppy barátom jóvoltából az ő albérletükben átvészelhetem az első húzós időszakot.

Megmondom őszintén eléggé izgatott vagyok, hiszen biztos érdekes és szokatlan lesz egy ekkora váltás, új meló, új lakhely, új város, új élet - de hát erre vágytam, és most sikerült :) Nincs más hátra tehát:

SZEPI GOES TO BUDAPEST!